ABSTRACT
A 2019 végén Kínában elkezdődött COVID-19-járvány 2020 kora tavaszán megjelent és gyorsan terjedni kezdett Európában is. Az egyes országok különböző sebességgel és módon reagáltak a járványra. Az intézkedések elsősorban a terjedés megakadályozását célozták. A járványgörbe ellaposítását elősegítő beavatkozások ellenére a járvány minden nemzetgazdaságot negatívan érintett. A szakértői becslések egyaránt a peszszimista és a tragikus forgatókönyveket helyezték előtérbe. Abban egyetértettek, hogy a járvány minden országra és minden iparágra hatással lesz, továbbá abban is, hogy vannak olyan iparágak (például turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar), ahol rövid és hosszú távon is erős negatív hatása lesz a válságnak, míg más iparágakban (például gyógyszeripar) lehetnek óvatos optimista várakozások is. Az egyes országok a járvány első hulláma alatt különböző gazdaságvédő és kárenyhítő intézkedésekkel próbálták tompítani a válság negatív hatásait. A tanulmány bemutatja, hogy a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) gazdaságára 2020 és 2021 tavasza között milyen hatással volt a járvány okozta gazdasági válság, mely iparágak voltak a leginkább kitettek a negatív hatásoknak. A szerzők azt is vizsgálják, hogyan hatott ez a kapcsolódó iparágakra, illetve a társadalomra. A leginkább érintett iparágak regionális koncentrációját figyelembe véve bemutatják továbbá a válság gazdasági hatásainak regionális megjelenését, továbbá azt is, hogy a járvány kitörésétől 2021 márciusáig hogyan alakultak a fertőzöttségi és halálozási mutatók, valamint, hogy milyen intézkedéseket hoztak a V4-országok tágabban szemlélve a gazdaság, szűkebben pedig az egyes kiemelt iparágak esetén. A tanulmány figyelemmel kíséri a gazdaság legkisebb szereplőinek (kis- és középvállalkozói szektor, fogyasztók) védelmében hozott intézkedéseket, valamint kísérletet tesz a beavatkozások várható hatásának becslésére is.Alternate The COVID-19-epidemic, which began in China at the end of 2019, appeared in the early spring of 2020 in Europe and began to spread rapidly. Each country tried to respond to the rolling out of the epidemic at different speed and in different ways. The interventions were related to nonproliferation mainly. Despite interventions to flatten the epidemic curve, the crisis negatively affected all economies. Experts brought to the fore pessimistic and tragic scenarios. Everyone agreed that the epidemic would affect every country and every industry. Experts also agreed that there are industries (e.g. tourism, hospitality, entertainment) where the crisis will have a very strong negative impact both in the short and long term, while other industries (eg pharmaceuticals) may have cautiously optimistic expectations. During the first wave of the epidemic, countries tried to mitigate the negative effects of the crisis with various economic protection and compensation measures. In our research, we show the impact of the economic crisis caused by the epidemic on the economy of the Visegrad countries between spring 2020 and that of 2021. We analysed which industries are most exposed to the negative effects. We examined how this affected related industries and the society. Considering the regional concentration of the most affected industries, we present the regional aspects of the economic consequences of the crisis in the four countries concerned. We show how infection and mortality rates evolved from the outbreak to March 2021, and what interventions were taken by each state by looking at the economy in a more broad perspective as well as in a narrower sense at each of the key industries. We paid special attention to the measures taken in order to protect the smallest players of the economy (SME sector, consumers) and we also try to estimate the expected impact of the interventions.